1985. VII. 11.
Miskolc

Összjátékidő: 86'

Minden sarkon álltam már (szólótól)
Egek felé kiáltottam
Konf: „Jó estét jó arcot! Kellemes, hűvös estét mindenkinek, aki betévedt ma ide hozzánk a bulira. Úgy érzem, hogy itt ma jó idő lesz! (Közönség: Edda, Edda!)”
A hűtlen
benne: „Nyugalom! Hadd kérjelek meg Titeket, hogy segítsetek abban, hogy itt senki ne legyen ideges, (?) őt állítsátok föl! Úgy! Állítsd föl! (Közönségből valaki: Igazad van Attila!) (?) Ok, állítsd föl, így jó! Állítsd föl, ok! A színpadra senki nem jöhet! Csak mi lehetünk itt.” konf: „Edda, A hűtlen! Én úgy gondolom, én tényleg úgy gondolom: Az enyém is volt és még néhány arcé, azok az évek úgy 80 körül! Gyönyörű évek, tisztán látok mindent. Érzem, hogy veletek újra sikerül!”
Enyém is volt
Konf: „A dal, a dal csendesen fog szólni. Szép tiszta emberi csendet kérek tőletek. Segítsetek nekem, ez nagyon fontos. Kell a csend! Nincsen semmi, csak egy név van és egy dal van. A dal szóljon Halász Jóskának, az Edda alapítójának. (?) A nóta címe…kérlek, hogy maradj csendben! (Közönség folyamatosan: Csendet!) Nem érted, hogy azt kértem, hogy csendben légy? Atyaúristen, nem értitek, hogy csend kéne? Ne ordíts, senki ne ordítson, hogy csendet, akkor csend lesz! Senki ne ordítson semmit! Semmit ne mondjon senki! Ne mondjon senki semmit, ne ordítson semmit! Senki…senki…(Közönség végig kiabál) Értsd meg, hogy muszáj a csend… (?) Hadd kezdjük el, jó? Hadd kezdjük el, könyörgöm, hadd kezdjük el! Emlékezni!”
Emlékezni
Konf: „Köszönjük (2x) És jöjjön egy dal, amelyik én vagyok az első szótól az utolsóig, az első hangtól az utolsóig, teljesen én vagyok. A nóta, Így akarom!”
Így akarom
Konf: „A gyönyörű lányok, akiket én úgy szeretek!”
Gyönyörű lányok
Érzés

Konf: „Ha egy fiú egy lányhoz ér, az jó. Ha egy lány egy fiút eltaszít, az rossz. Ha egy fiú egy lányt eltaszít az rossz. Rossz állapot.”
Rossz állapot
Konf: „Írtam egy nótát, aki (?) azok emlékeznek rá. A szövegét kell figyelni. A dal címe egyszerűen csak annyi, A barát.”
A barát
Konf: „Válasz mindenre. Nincs többé panasz, nincs többé sóhaj. (?) Egy válasz, egy nóta, ami újra én vagyok, A kör! A kör hölgyeim és uraim! A kör! Ma én állok a közepén, holnap te. Aztán ő, aztán mi. Aztán ti, aztán ők. És újra elölről. Én, te ő, mi, ti, ők.”
A kör
Konf: „(?) Ha valamelyik lánynál valahol itt van egy kis levegő idehozhatja (?) oxigénhiányban szenved. Szájon át kell lélegeztetni.”
Elhagyom a várost
Konf: „A dalt hallgassátok meg kérlek. (Közönségből: Ünnep!) Hallgassátok meg. Ahol tömeg van, (?) nektek is írtam, (?) néha játék ahogy látod. Én mindig eljátszok mindent, hogy értsétek. Fontos, hogy értsetek engem. ??? Mert én is bármikor őrült lehetek, megvadulhatok. Bárki a tömegben. Soha ne tegyétek, ezt kérem! Barbárok, a XX. Század barbárai.”
Barbárok
Konf: „Remélem, kibírjuk együtt. Olyan meleg van fönt, hogy (?) Nem akartok egy kis lámpát? Nem baj, senki nem tudja elrontani, se a lámpa, se más az én jókedvemet. Senki el nem rontja! Ha én nekem ünnepelni van kedvem, senki el nem rontja! Mert boldog vagyok, testvér! El ne felejtsd! Minden perc amit veletek élek át egy ünnep nekem!”
Ünnep
Konf: „Jól van. Fog ez menni. Látjátok, hogy megvan az utánpótlás? Csak fel kell hívni. Annyit akartam mondani, azt hiszem a bulin nem sokat beszéltem mellé. Egyetlen egy, egyetlen egy dolgot, és azt úgysem tudják elvenni tőlem, és azt hiszem, tőletek sem soha, azt a szeretetet, amit én az elmúlt 8-10 év alatt kaptam tőletek, és azt hiszem, azt a szeretetet, amit én az elmúlt 8-10 év alatt akartam (?) adni nektek. Ez a kettő, ami fontos, a többi egyáltalán nem lényeges. Csak ez az egyetlen egy a fontos, ez a szeretet engem addig éltet, amíg Ti vagytok és ti akarjátok. Ennyi a mai buli lényege. Aki nem érti az Edda, az Edda művek, vagy bármi más létét, annak csak annyit tudok mondani, el kell jönni a bulira, be kell jönni ide az izzasztóba, és megérti, megérzi, hogy miről van szó. Semmi más. Én pedig nem vagyok más, csak Pataky Attila, Edda művek, Miskolcról egy ember.”
Oh, azok az éjszakák
benne: „Arcok! Hadd kérjek én is egy kis szívességet! Hallgassatok meg! Az a két mikrofon, ami itt oldalt fel van téve, azért hoztam el magammal, mert az Omega stúdióban most csináljuk az élő nagylemezünket, és szeretném elvinni ezeket a hangokat. Hadd kérjem tőletek, verjétek össze a tenyereteket és annyi, hogy Edda és esküszöm ott lesz a lemezen, megígérem. Edda, Edda… (Közönség: Edda, Edda…) Ez rajta lesz a lemezen! Köszönöm nektek! Ígérem, a buli végén, a lemez végén ott fogjátok ezt hallani. Azért hoztam el. S mit mondhatnék? Hiszen ez a buli az utolsó az április 14-i indulás óta, azt hiszem én, mégiscsak itt vagyunk itthon. És amit a végén elmondhatok, aki nem hiszi, az járjon utána, hogy ez már holtbiztos hölgyeim és uraim, az Edda művek él! Él! Szevasztok! (Közönség: Vissza, vissza!) Az arcok… Ez is rajta lesz! Az arcok, egymás után, nagyon-nagyon röviden, szólógitár Gellért Tibor, billentyű 1 (2x) Béres Ferenc, billentyű 2 Gömöry Zsolt, ő mutatkozik be, egy arc a mai nemzedékből, a ti véretek, egy új tehetség, akinek én örülök, a neve (Zserbó: Mirkovics Gábor) Mirkovics Gábor hej. Kedves László, van még levegő, vagy kérjek kölcsön számodra? (?) hozok egy kis oxigént. Így van. Hát akkor, ne fokozzuk a hangulatot. A név Fortuna László, Edda művek Miskolc! És egyáltalán ne fokozzuk, az én nevem Pataky Attila, Edda művek Miskolc! Várj. De mindez nem számít testvér. (?) emberként élni te vagy ő. Emberek, akik dolgoznak és szeretik a jó zenét. Szeretnek zenélni. A lényeg, az ott hátul. (Közönség: Edda, Edda…)”
Kölyköd voltam
(Közönség: Vissza, vissza!)